Mit kell tudni a banki adóslistáról? (KHR)

A KHR nyilvántartásában minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság bekerülhet, ha hitelviszony alanyává válik hitelkérőként, illetve a hitel felvevőjeként.
Kevesen tudják, hogy hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az adósnyilvántartásba, amennyiben hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható.

A rendszer működése

A rendszer teljesen zárt és valamennyi hozzá kapcsolódó bank részére egyforma feltételekkel működik. Legfontosabb eleme a BISz Rt. székhelyén elhelyezett központi rendszer (adatbázis), amelyhez az adatgazdáknál (pl. bankok), mint adatbevivőknél, illetve felhasználóknál elhelyezett terminál teremti meg az összeköttetést a nyilvántartással.

Az adatbázist tehát a pénzügyi szolgáltatók működtetik, töltik fel adatokkal és kizárólag a taggá vált szervezetek jogosultak a közösen létrehozott adatbázisból történő adatlekérésre is.

A KHR két részre tagozódik

A KHR két nagy részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra. A KHR mindkét alrendszere ügyfél(bank) orientált szervezésű adatbank. Működtetésének fő célja, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára az ügyfeleikre vonatkozó lekérdezést. Ehhez a KHR tartalmazza a felhasználók ügyfelekkel kötött hitelszerződésének adatait.

A törvény rendelkezései alapján alapvető eltérés van a két alrendszer között abban a vonatkozásban, hogy a szerződések mely köréből tart nyilván adatokat. Ebből a szempontból vizsgálva a vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitel- és hiteljellegű szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe. A lakossági alrendszer viszont negatív listás, vagyis nem tartalmazza az összes ilyen típusba tartozó szerződést, hanem csak azokat, amelyek teljesítése során mulaszt az ügyfél.

A KHR a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig kezelheti azzal, hogy az adós a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a vele szerződő bank közvetítésével gyakorolhatja.
Ha az adós igényt tart erre az információra, akkor a banknak kötelessége megadni a felvilágosítást, ha nem így tesz, jogszabályt sért.

Mi változott 2005-ben?

A 2005-ben életbe lépő jogszabály-módosítás egyik legfőbb erénye, hogy a korábbinál szélesebb körű tájékoztatási kötelezettséget ró a bankokra: még a hitelszerződés megkötése előtt írásban kötelesek tájékoztatni az adóst esetleges mulasztásának következményeiről, s harminc nappal a listára kerülés előtt is figyelmeztetni kell a nem fizető ügyfelet. Ez azért fontos, mert a panaszok nagy hányada származott abból, hogy az adósok nem is tudták, hogy szerepelnek a listán, amíg arra hivatkozva el nem utasították az újabb hitelkérelmüket.

Talán a legfontosabb változás, hogy a parlament pontosította a listára való felkerülés szabályait. A jövő évtől csak az kerülhet fel a listára, aki legalább a minimálbért kitevő összeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedik. A határösszeg szempontjából a késedelem kezdő időpontjában érvényes minimálbér az irányadó.

Korábban komoly vitákra adott okot, ha a késedelem csak az összegre, vagy az időtartamra vonatkozó feltételnek felelt meg. Az új szabályozás egyértelműen előírja, hogy mindkét feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy az adós a listára kerüljön. Fontos tudnunk, hogy más okból is fel lehet kerülni a feketelistára, például, ha valaki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával követ el visszaélést.

A rendszerhez csatlakozott a Diákhitel Központ is, a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségek megszegését a többi -törvényben szabályozott- tartozáshoz hasonló feltételekkel kezelik.

A jövőben évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán. A pénzintézeteknek két munkanapon belül el kell juttatnia az úgynevezett ügyféltudakozványt a rendszert működtető Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt.-hez, annak öt napja van rá, hogy válaszoljon a banknak, az pedig két munkanapon belül köteles tájékoztatni az ügyfelet.

Ha valaki úgy gondolja, indokolatlanul került fel a listára, januártól kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a BISZ-nél, a panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Elutasítás esetén az ügyfél harminc napon belül pert indíthat, a bíróságnak pedig harminc napon belül ki kell tűznie a tárgyalást.